Tokaj

Chateau Dereszla Pincészet

A Dereszla Pincészet a Tokaji Borvidék egyik leggazdagabb történelmi
múltjával rendelkező borászata, Magyarország történelme végigkísérhető a pince múltján.
Az első írásos említése a bodrogkeresztúri pincének a 15. század elejéről való,
 amikor is egy leltárív arról számol be, hogy az akkor Zsigmond király tulajdonában
lévő pincéket használták a borban leadózott tized begyűjtésére és tárolására. Az 1450-es évektől Hunyadi birtok, feltehetőleg Magyarország legnépszerűbb királya,Hunyadi Mátyás is megfordult a pince falai között. A török dúlás idején a Habsburgok tulajdonában állt, mint császári birtok. 1605- től Bocskai, majd Bethlen Erdélyi Fejedelmek irányítják a Dereszla domb északi oldalán fekvő majorságot és a hozzá tartozó pincéket. 1645- ben, a Linzi békét követően vált a Rákóczik egyik fontos birtokává a mai pincerendszer. A Rákóczi Szabadságharc idején már nem II. Rákóczi Ferenc
 fejedelem vagyonát gyarapították az itt érlelt borok, mivel az 1699-es vagyonmegosztást követően leánytestvéréé,Rákóczi Juliannáé lett a pince. Julianna 1691- ben férjhez ment a francia Ferdinand-Gobert Aspremont-Reckheim gróf altábornagyhoz.Julianna 1717-ben halt meg, mindössze 45 esztendős korában. Férjét, a nála 29 évvel idősebb Ferdinand-Gobert Aspremont-Reckheim grófot
még 1708-ban eltemette. Az Aspremont ház fiú utód nélkül maradt a 18. század végére, így az egyetlen leányutód házasságával Wolkenstein birtokká alakult a viharos történelmi múltú bodrogkeresztúri pincészet. Ők 1945-ig irányították a majorsághoz tartozó 4 pince ügyes- bajos dolgait. 1849 januárjában Bodrogkeresztúron zajlott a szabadságharc egyik legvéresebb csatája.A magyar győzelemnek állít emléket a Vinotéka épületének falába fúródott ágyúgolyó körüli nemzeti színű keret. A jelenlegi pincerendszer legmagasabban fekvő és egyben legfiatalabb, a 19. század elején kivájt pincéje a soproni borkereskedő zsidó család, Kláberék tulajdona volt, míg az 1944-es Holocaustot követően államosították. Ezután az 1945-ben alakult  tokaji borforgalmi vállalat, majd a részben ebből alakult tokaji borkombinát felvásárló és érlelő pincéje lett. Az 1990-es évek privatizációs hullámában, 1992-ben került Franciaország legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti vállalata, a Loire menti CANA tulajdonába. Néhány elvesztegetett évet követően 2000-ben a Champagne-i D’Aulan család látta úgy, hogy érdemes ezt a gazdag történelmi múlttal rendelkező pincét újra felvirágoztatni.   A teljes technológia megújítását követően hozzáfogtak az 5 külön részből álló rendszer egy, a borászati technológiát és az esztétikumot is híven szolgáló pincerendszer kialakításához. 2007 elejére alakult ki a mai formája a Dereszla Pincészetnek. Ekkor új feldolgozó épület, logisztikai és adminisztrációs egységek épültek, melyek követik a régi pincebejáratként és présházként szolgáló műemlék épületek hangulatát, stílusát. 2008-tól folytatódik tovább a Dereszla Pincészet technológiai korszerűsítése, amely az Európai Unió és Magyarország 50%- os támogatású, EMVA projekt keretén belül valósul meg.

Szepsy Pince

Családunk az 1500-as évektől termel Tokajban borokat, amikor az aszúbor készítése is elindult, így a család és a bor történelme, élete elválaszthatatlan egymástól. A mai generációk büszkék elődjeik teljesítményeire, melyek őket is ösztönzik, hogy méltóvá váljanak a feladathoz. Célunk a lehető legjobb minőségű szőlő megtermelése a dűlőkben, kompromisszumok nélkül. Ezért is választottuk a magasan fekvő, köves talajú, meredek lejtőjű dűlőket, idős szőlőtőkékkel – az átlag életkor: 40 év feletti. Szelektáljuk a kis-, laza fürtű Furmintot főleg a mádi területeken, ugyanakkor a termőhely megismerés vágya további területek felfedezésére is ösztönöz Bodrogkeresztúr, Tarcal, Mezőzombor, Rátka és Tállya községekben is.

A Birtok: A Szepsy pincészet jelenleg 52 hektár megművelt szőlőterülettel rendelkezik 6 település 22 dűlőjében, Mád központtal.
A Termék: Ennyi szőlőterületről évente átlagosan 38000 palack szárazbor, 7000 palack aszú és 12000 szamorodni típusú bor készül.
A Talaj: A dűlők talaja főként zeolitban, kvarcban és agyagásványokban gazdag, mállott vulkáni riolittufa, amely hőforrásokban átásványosodott, még porózusabbá vált, a gyökerek nagyon mélyre tudnak benne lehatolni a leszivárgó csapadék vizet követve.
A Klíma: A klímára jellemző a forró nyár, hosszú ősz, hűvös tél, az átlagos éves csapadékmennyiség pedig 550mm.

A Szőlőfajták:

Furmint
20% Hárslevelű
6% Muskotály

A Szőlőben:

középmagas kordon, rövid csap
háromszori zöldszüret
válogatott szüret
szemenként válogatott aszú – 12kg/nap/dolgozó
műtrágyát, organikus trágyát nem használunk
rovarírtó szert nem használunk
gyomírtó szert nem használunk

A Pincében:

saját élesztők
enzimeket nem használunk
erjesztés hordóban
szárazborok érlelése: 9 hónap, 400-500 literes,
0-3 éves, enyhe égetésű zempléni tölgyfa hordóban
aszú érlelése: 40 hónap, 225 literes zempléni
tölgyfa hordóban
minimális kén használat

Budaházy Fekete Kúria

Álmodunk egy bort, a Budaházy– Fekete Kúria  borát, amely bor felmutatja Erdőbénye, a szőlős kertjeink, a pincénk szépségét, harmonikus kapcsolatát a környezettel, a terület örökségével. A pince nemcsak egy eszköz a jó bor készítésére, hanem meghatározó vektora a megálmodott bor imázsának. Nem egyszerűen csak őrzői vagyunk egy örökségnek, hanem építői, alkotói is kívánunk lenni.

Számunkra a természet tisztelete és szeretete a legnagyobb motiváció, előremozgató erő. Szőlő termesztés egyik legfontosabb alapszabálya birtokon, hogy nem a szőlő szolgál minket, hanem mi szolgáljuk őt és a szőlő cserébe zamatos gyümölcsével hálálja meg törődésünket. Figyelemmel kísérve a növény növekedését az évek során mindig újabb és újabb praktikákkal próbáljuk a lehető legkevesebb beavatkozással elérni, hogy a növény számára legtermészetesebben hozza gyümölcsét. Alacsonykordonos művelési móddal  4 termőalappal rövidcsapra metsszük tőkéinket  4t\ha terhelés mellet. Szőlőfajtáink a Sárga Muskotály, Furmint, Hárslevelű, illetve Kövérszőlő. Boraink készítése során csak saját szőlőt használunk, ezzel is biztosítva a átfogó törődést és odafigyelést mind a termesztés, mind pedig a feldolgozás során. Büszkék vagyunk arra, hogy a munka java részét ültetvényeikben kézzel végezzük, így nem csak sok helybélinek biztosítunk munkát, de a gyomirtók használatát is teljes mértékben mellőzni tudjuk. Többszöri zöldszüret után csak a legszebb fürtök kerülnek feldolgozásra.

A bor készítése során ugyan az a legfontosabb, mint a szőlőnél. A Tokaj csodálatos borainak csak segítségre van szüksége és odafigyelésre, hogy igazán finom legyen, és mi azért dolgozunk, hogy a must  amíg borrá érik addig a legkevesebb külső beavatkozás és lehetőleg semmilyen idegen anyag ne kerüljön a borba. Feldolgozásra többszöri válogatás után csak a legszebb fürtök kerülnek, eltérő egészségi állapot és érettség, illetve a Botrytis Cinerea-val való fedettség függvényében. A legmodernebb gépek használatával (pneumatikus membránprés, hőmérséklet szabályozás, mustülepítés tartályban) próbáljuk megőrizni azokat az aromákat és ásványosságot, melyek méltán tették világhírűvé és utánozhatatlanná a tokaji szőlőskerteket. Az érlelés, erjesztés gönci és szerednyei, 3 évet szárított zempléni tölgyből készült fahordókban, illetve saválló tartályokban történik a választott technológia függvényében. Hegybe vésett erdőbényei pincéinkben, melyek közül egyik, az 1650-ben épült Budaházy- Fekete Kúria alatt helyezkedik el, érleljük tökéletesre borainkat. Fontos számunkra, hogy tőlünk piacra kerülő borok már legszebb arcukat mutassák a bor szerelmeseinek, ezért palackozás után még visszakerülnek több száz éves pincéinkbe, ahol kipihenhetik a palackozás okozta „stresszt”. Magyarország e zamatos „kincsét” szeretettel, tisztelettel, gondoskodással és a hagyományok megtartásával próbáljuk meghálálni, reménykedve abban, hogy a bor nyújtotta örömünk sokakhoz eljuthat majd.

Oremus

A Tokaji borvidék, vagy Tokaj-Hegyalja, a Magyarország északkeleti részén végighúzodó Északi Középhegységben található. Tolcsva községe és az ott található Oremus Pincészet a térség földrajzi központja.
2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága felvette a világörökség listára,  elismerve így a Tokaji borvidék kiváló természeti viszonyait, az évszázadokra visszanyúló hagyományőrző és értékteremtő képességét.
 
A rendszerváltás után mindössze 3 évvel, 1993-ban, az Álvarez család megvetette lábát Magyarországon és megalapította a Tokaj- Oremus birtokot. A pince bortermelő tevékenységét a tolcsvai birtokközpontban fejti ki, ahol 1999-ben felépült- a több kilométert befutó és már a XIII. század óta használatos pincelabirintussal összekötött - új borház.
 
Az Álvarez család, a bor iránt érzett tisztelet mellett, sok időt és figyelmet szentelt arra, hogy megismerje a bor történetének és előállítási folyamatának minden apró részletét. Arra törekedtek, hogy
az új pincészet építkezési munkálatai a lehető legnagyobb mértékben őrizzék meg a hagyományokat.
 
A borvidék egyik legnevezetesebb és legkedvezőbb fekvésű dűlői köré épülő új projekt vezetésére egy odaadó, lelkes és a vidéket jól ismerő szakemberekből álló csapatot toboroztak. A csoport élére egy helyi, nagy tapasztalattal rendelkező és a végletekig elhivatott borász került.
 
A jól elvégzett munka után érzett büszkeség
És a Vega Sicilia felnőtt. Nevét az egész világ megismerte és életszemlélete messzi tájakra eljutott. Mindig egyenes utakon járt, a kiskapukat kerülte és nem lett rabja a gyorsan elmúló, pillanatnyi divatnak.

A birtok története:
Az Oremus szőlőbirtok 1993-ban alakult meg a spanyol Vega Sicilia testvérbirtokaként. A birtok szőlőterületei a borvidék tizenhárom dűlőjében találhatóak, hat település határában. A különböző dűlők más-más talaj- és mikroklimatikus adottságokkal rendelkeznek. A vulkanikus riolit és andezit alapkőzeteken kialakult talajokban gyakran találkozhatunk olyan féldrágakövekkel, mint a jáspis vagy az obszidián.

A pince és a hozzá tartozó üzem bemutatása:
A tolcsvai birtokközpontban felépült új borház különlegesen ötvözi a hagyományos és a korszerű borkészítés szellemiségét. A beérkező szőlőtermést a lehető legkíméletesebb módon dolgozzák fel, ugyanis az a gravitáció segítségével mozog az épület szintjei között, majd legalulra érve kezdődhet a mustok tölgyfahordóban történő erjesztése. Az erjesztő tér boltíves mennyezetével a régi, hagyományos érlelő pincék folyosóira emlékeztet.

Az ültetvény bemutatása:
A dűlők adottságai eltérőek, az viszont közös bennük, hogy az 1803-as Szirmay-féle besorolás szerint első osztályú területeknek nevezhetők. A birtok szőlődűlőin az államilag elismert szőlőfajták (Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály, Zéta, Kövérszőlő) művelése mellett kísérleteznek filoxéravész előtti fajtákkal is.

Béres Szőlőbirtok és Pincészet

Talán meglepetéssel szolgál, hogy a Béres név, mely a Béres Cseppel vonult be a köztudatba, most egy más arcát mutatja meg. Vagy talán nem is annyira meglepő ez?

Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető: mindkettő valódi hungarikum. Hungarikumot szolgálni, értékeit, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat. Erre vállalkoztunk, amikor a világ ezen páratlan részén, Tokaj-Hegyalján, a festői Erdőbényén 2002-ben birtokot vásároltunk és pincészet kialakításába kezdtünk.

Célunk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel Tokaj-Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossunk. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy ezt a célt elértük: a kiváló talajadottságoknak, a mikroklímának, hozamkorlátozásnak és a hozzáértő, kíméletes feldolgozásnak köszönhetően már az első, 2003-as évjáratból igen szép, ígéretes borokkal mutatkozhattunk be, melyeket azóta is további sikerek követnek hazánkban és külföldön egyaránt. A „Minden cseppje Béres” jelmondatunk azt szeretné közvetíteni, hogy a borászatunkat is jellemzik a megszokott béreses értékek: a minőség, a megbízhatóság, a kitartás.

A Béres Szőlőbirtok fiatalos, lendületes borászat, igazi színfolt Tokaj-Hegyalján. De nemcsak mi, hanem Erdőbénye is fiatalos lendületet vett az elmúlt években: egymást érik a hangulatos és színvonalas fesztiválok, mint például a hegyikerékpározás szerelmeseinek rendezett Drótszamár Fesztivál vagy a már hagyománynak számító augusztusi Bor, mámor…Bénye gasztro- és kulturális fesztivál. A programokhoz jó szórakozást, a borokhoz jó egészséget kívánunk!

Vincze Tomi

Vincze Tamás a családja tulajdonában lévő sárospataki szőlőültetvényeken kezdte pályafutását. 2012-ben érett meg benne a gondolat, hogy jobban beleássa magát a szőlő és a bor világába. Eleinte az erdőbényei Ábrahám Pincészet borászától tanult rengeteget, majd később, több pincészetnél is segített a különböző munkafolyamatokban. A 2015-ös évjáratban már több tételt is készített a Hosszúhegy-dűlőből. A munkálatokat szinte egyedül végzi, mind a szőlőben, mind a pincében, saját koncepció szerint.
  Tomi és borai azóta egyre nagyobb figyelmet érdemeltek ki a fogyasztóktól és a szakmától egyaránt. Az überlaza borász srác jelenleg Sárospatakon a Hosszúhegy és a Szemince dűlőkben, összesen 0,9 hektáron gazdálkodik, a lehető leginkább természetközeli módon.
 

Vincze Tomi

Palkó Borok

Birtok – Abaújszántó

A TOKAJI BORVIDÉK ÍGÉRETE, MÉG FELFEDEZETLEN TERÜLETE:

ABAÚJSZÁNTÓ

„ A borvidék itt már nincs tovább: Abaújszántó Tokaj-Hegyalja észak-nyugati határvárosa. Pedig egykor inkább központ, mint végvár volt: nyitott ez a táj felfelé a hegyek irányában, ahol Kassa, Lőcse, Eperjes vagy Bártfa fekszik, s ahonnan évszázadokig érkeztek az emberek szőlőt művelni, megtelepedni vagy csak bort inni.

Talán még ma is hallani a kassai bálok muzsikáját…

Szántó a borvidék egyetlen települése, amely nem a történelmi Zemplénhez, hanem mindig Abaúj vármegyéhez tartozott. Volt idő, amikor annak –Kassa után- második legnagyobb városa volt.

…… gyönyörű fekvésű dűlőinek ásványos ízű, gazdag savszerkezetű, szikár, de rendkívül időtálló- talán egész Hegyalján a legjobban érlelhető- boraival a település új helyet foglalhatna el magának a bortérképen.”

(Alkonyi László: Tokaj, Iránytű borkedvelőknek, 2009)

Galambos Pincészet

A Galambos Pincészet Abaújszántón található, mely a tokaji borvidék egyik legrégebbi történelmi múltra visszatekintő települése, múltja szorosan összekapcsolódik a szőlőműveléssel és borkészítéssel. A pincészet hárslevelű és furmint szőlőkből készíti borait.

A szőlő ültetvényük a vulkanikus hegyvonulat Krakó - Nyereg dűlőin található. A ott található talaj szerkezete adja alapját annak a különleges ízvilágnak, amely a boraikban tükröződik. 

A Galambos Pincészet többnyire száraz borokat készít.

Royal Tokaji Borászati Zrt.

Az 1989-ben alakult Royal Tokaji Borászat ma az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb borászat a Tokaji borvidéken. Már a kezdetektől célul tűzte ki a dűlőszelektált borok készítését, melyek olyan első osztályú területekről származnak, mint a Mézes Mály, Nyulászó, Szt Tamás és a Betsek dűlők. A Royal Tokaji díjnyertes borai a hagyományos tokaji borkészítési technológián alapulnak, de magukban hordozzák a modern technológiák előnyös tulajdonságait is. A Royal Tokaji Borászat vezető szerepet játszott e legendás magyar borok újjászületésében, mely a világhírű borszakíró és a borászat egyik alapító tagja, Hugh Johnson szavaival élve „még az imádkozó angyalokat is megénekelteti”.
 

Tokajicum Borház

A 20 hektáros szőlőbirtok páratlan helyen terül el. Panorámáját a tokaji Kopasz-hegy Tarcalt érintő, déli fekvésű nyúlványa teszi pazarrá. A ma is szőlőtáblákkal övezett birtok – levéltári források szerint – hajdanán az Andrássy grófok birtoka volt. Szőlőterületeik kivétel nélkül első osztályú, híres történelmi dűlőkben találhatóak. Tarcal határában a Perőcz, Czeke, Feketehegy, Királygát, Mandulás. Mád határában a Betsek, Hold-völgy, Danczka. Tállya határában a Bojta, Rátkán pedig a Holdvölgy dűlőkön.

Az ültetvények nagy része negyven éves vagy még öregebb. Az öreg tőkékhez a főborász kifejezetten ragaszkodik, mert önmagukat hozamkorlátozzák és főleg, mert ezek a nagy beltartalmú, ásványos borok forrásai. A szétszórt elhelyezkedés előnye, hogy a változatos talaj és fekvés lehetőséget ad a kísérletezésre, mert ugyanazon szőlőfajták egészen más arcukat mutatják más-más adottságú dűlőkből szüretelve.

Ültetvényeik nagy részén 2009-ben ültetvényrekonstrukciót hajtottak végre, mely által területeik megszépültek, visszanyerték régi ragyogásukat. 2010-2011-ben a Perőcz, Királygát és Holdvölgy dűlőkön új telepítéseket finanszíroztak.
 

A Borász

2009-től Fogl János irányítja a borászati munkát. A Kertészeti Egyetemen szerzett borász diplomát, majd Toszkánában, illetve Villányban dolgozott.

Ezután Tokajban borászkodott, majd egy évtizedet töltött el a szakmában a Balaton-felvidék borvidékein és Somlón. Megjárta Európa fontosabb szőlőtermő területeit, Spanyolországban hosszabb időt is töltött. Sok éves tapasztalattal érkezett vissza Tokaj-hegyaljára, és célja, hogy a hagyományos Tokaji borkészítést tisztelve, de a máshol szerzett tapasztalatait kamatoztatva szebbnél szebb borokkal örvendeztesse meg a Tokaji borok kedvelőit.

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok

A német-magyar származású Degenfeld grófi család múltja a kora középkori Svájcba vezet, Magyarországon és Erdélyben a XIX. század elejétől találjuk meg őket. Elsőrangú birtokaikkal fontos szerepet töltöttek be Tokaj-hegyalja történelmében. Gróf Degenfeld Imre, mint az egyik legjelentősebb tokaji birtokos, alapító tagként vett részt az 1857-ben alakult Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesület munkájában.

Dr. és Mrs. Lindner A trianoni békeszerződést követően a család erdélyi és magyarországi ágra szakadt.

A magyar birtokok örököse, gróf Degenfeld Sándor, a háborúk után feleségével, Bethlen Ágnes grófnővel vagyonától megfosztva Romániában élt. 1964-ben vándoroltak ki Németországba, ahol új egzisztenciát teremtettek. Leánya, Degenfeld Mária grófnő Dr. Thomas Lindnerrel kötött házasságot; két gyermekük van: Caroline és Móricz.

1994-ben elhatározták, hogy követve a több mint egy évszádos hagyományt, újjáélesztik a szőlőbirtokot. A megvalósítás érdekében első osztályú termőterületeket, valamint egy ősi pincét vásároltak a Tokaj melletti Tarcalon.

A 100 hektáros birtokrészek, a tarcali Terézia dombon és a Mézesmál dűlőben, Mád, valamint Mezőzombor határában terülnek el, és egész Tokaj-hegyalja legjobb szőlőterületei közé tartoznak.

A megvásárolt épületegyüttes az 1872-ben királyi parancsra létesített egykori vincellérképezde. A hajdani iskolaépület ma kastélyszállóként.működik, a gyakorlati oktatás helyszínéül szolgáló pince a borok érlelésének helyszíne.

Történetünk képekben A beruházást követően 1996-ban kezdődött meg egy modern borászat felépítése Salamin Ferenc építész tervei alapján. A pince fölött elhelyezkedő egykori présházban kaptak helyet az irodák, ehhez kapcsolódó új épületrészben történik a szőlőfeldolgozás és a borászati munka.

A család többre vállalkozott, mint egy borászat felépítése. 1997-ben vásárolták meg a Tokaj főterén található egykori Degenfeld Palotát, ahol ma már elegáns étterem, borüzlet, pinceborozó és konferencia termek működnek.

A szőlőbirtok központi részén, 2003-ban nyitotta meg kapuit, Tokaj-hegyalja első négycsillagos szállodája, az egykori vincellérképző iskola átalakítását követően, a Gróf Degenfeld Kastélyszálló.

Történetünk képekben A tulajdonosok folyamatos fejlesztéseket, beruházásokat végeznek annak érdekében, hogy boraik mindig a legkiválóbb minőségben kerüljenek a fogyasztók elé. Küldetésüknek tekintik a Tokaj bor és a borvidék megismertetését, népszerűsítését a nagyvilágban.

„A nemesség kötelez”- a szőlőbirtok filozófiája tükröződik a kompromisszumot nem ismerő minőségi munkában.

Carpinus Borászat

Borászatunk nevét, a jelenlegi legnagyobb területünkről, a Gyertyános dűlőről kapta. Életutunk során lehetőségünk volt neves hazai és külföldi borászatoknál dolgozni és tapasztalatot szerezni, melyet családi vállalkozásunkban tudunk kamatoztatni. Célunk, hogy a Carpinus Borászat példát mutasson, miszerint a tokaji borvidéken is lehetséges magas, kompromisszumok nélküli szakmai munkával és családi összefogással, fenntartható működésű, a világ borpiacán is stabil pozíciókat kiépítő borászatot működtetni.

Kiemelt fontosságú, hogy a helyi értékeket a borvidékről származó családok generációi továbbvigyék. Tokaj-hegyalján 7 ha területünk 7 különböző helyen, a Gyertyános, Lapis, Deák, Budaházy, Poklos, Veresek és Dereszla dűlőkben helyezkednek el. Dűlőink történelmi besorolásukat tekintve is kiemelt kategóriájú területek. Legnagyobb hangsúlyt az őshonos tokaji fajtára, a Furmintra helyezzük. Ezen kívül termesztett szőlőfajtáink: Hárslevelű, Sárga muskotály és Sauvignon Blanc.

Elvárás magunkkal szemben, hogy a lehető legtökéletesebb bort elkészítve be tudjuk mutatni Tokaj-hegyalja változatos termőhelyi adottságait és szőlőfajtáit. Természetbarát szőlőtermesztéssel igyekszünk megóvni a termést évről-évre. A dűlők egyedi fekvéseinek (talaj, kitettség, mikroklíma) adottságait dűlőszelektált boraink fejezik ki. A boraink stílusát a frissesség, az elegancia és a harmonikus élvezhetőség jellemzi.

-- Bai Edit és Bai István

Filozófia:

"A jó bor minősége csak szép, egészséges alapanyagból eredhet, ezért fontosnak tartjuk a szőlőműveléstől a palackozásig minden folyamat szigorú felügyeltét. Amikor az egész éves munkánk beérett és eljön a szüret időszaka, ilyenkor van lehetőségünk alkotni. A borász egy évben csak egyszer mutathatja meg valós elképzelését, a finomhangolás pedig utána következik. Ettől lesz kiváló bor a palackban."

-- Bai István

SanzonTokaj

A mindig mosolygós, ámde nagyon határozott Rácz Erika Tokaj-Hegyalján nőtt fel, majd egy multinacionális biznisz kitérő után tért haza, és átvette a szülei 0,3 hektáros szőlőültetvényének művelését. Ma már 4,5 hektáron gazdálkodik, felszívódó növényvédő szereket mellőzve, és bio módon művelve. A középtávú tervek 5 hektárról és 10-120000 palack össztermelésről szóltak, amiket lényegében már meg is valósított pár év leforgása alatt.

Rácz Erika

Területei Erdőbénye közelében fekvő dűlőkben találhatók:
-    Erdőbénye határában a Palánkos (0,5 ha)
-    Olaszliszka határában a Rány (1,2 ha furmint és 0,5 ha hárslevelű)
-    Tolcsva mellett a Nyakvágó (0,3 ha)
-    Szentvér és Serédi Tolcsva határában (sárga muskotály és hárslevelű)

2014-es évjáratban készített bort először, amelynél nehezebb kezdetet kívánni sem lehetett volna, mégis minőségi tételeket tett le az asztalra már ekkor is.

Zsadányi Pince

A Zsadányi Szőlőbirtok története egy tokaji kirándulással kezdődött 2000-ben, amikor még a Balaton-felvidéken keresgéltünk nyaralót a családnak. Az első tokaji látogatást azonban hamarosan komolyabb lépések is követték, hiszen egy pillanat műve volt megszeretni Tállyát és a környékét. A házhoz errefelé szőlő is jár, már a kezdetekkor 15-20 hektár volt a birtok mérete, amelyet még elsősorban gazdasági befektetésként kezeltünk.

Eleinte nem foglalkoztunk a szőlővel, sok területet inkább bérbe adtunk, és a termés nagy részét is értékesítettük, de 5-6 év alatt a borvidék annyira a család életének részévé vált, hogy egy idő után senki sem csodálkozott azon, hogy évente 30-40 alkalommal tesszük meg az utat Győrből Tállyára. Több lépcsőben alakult ki a szoros kapcsolat. A folyamatban komoly szerepet játszott az első dűlős borunk, a Görbe 2006-ból. Ez a bor indított el minket azon az úton, hogy feltérképezzük, megismerjük a korábban magas presztízsű, kiemelkedő adottságú tállyai dűlőket. Ennek érdekében egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk a területekre, és egyre tudatosabban alakítottuk a birtok összetételét.

Tállya értékeinek feltárásába több új ember is bekapcsolódott, a sok közös munka és együtt gondolkodás abban is segített, hogy meghatározzuk, a pince melyik területei milyen szőlőfajtához, bortípusokhoz a legalkalmasabbak. A Zsadányi Szőlőbirtok és Pince területeiért 2010 óta Hudák István felel, innentől kezdődik az új időszámítás a pince életében. Szinte dűlőrégészetet folytatva mentettünk meg több ültetvényt a 40-es, 50-es és 60-as évekből. Különleges érzés olyan tőkékről származó bort kóstolni, amit pár éve még halottnak hittek. Évről évre nő a felújított, tőkepótolt, rendbe tett területeink mérete, emellett új telepítések is születtek, így értük el a jelenlegi 35 hektáros birtokméretet.

Mondják, hogy Tállya megismeréséhez a Zsadányi-borokon keresztül vezet az út, hiszen jelenleg 15 dűlőben van területünk, ilyen komplexitású dűlőszerkezetet nem lehet máshol kóstolni. Évjárattól függően évi 5-7 dűlős bor készül a pincénél, ez szintén egyedülálló a településen. A borászati technológiánk tudatosan ötvözi a modern és a tradicionális módszereket, a hordós érlelés a legtöbb esetben fontos szerepet kap, a dűlő adottságaihoz és az évjárathoz igazítjuk annak mértékét.

Ma már nem kérdőjelezi meg senki Tállya kiemelt szerepét a borvidéken, egyre több olyan bor születik, ami már teljes szépségében mutatja meg, hogy miért is volt a település a borvidék egyik vezetője évszázadokon át. Tállya egy bujkáló csoda, ami évtizedeken át aludta Csipkerózsika-álmát, mára azonban egyedi karakterű, elegáns száraz boraival és aszúival a borvidék dísze.
 

Árendás Eszter, Zsadányi László

Vayi Borászat

Terület: 2,5 hektár az olaszliszkai Vayi-dűlőben
Szőlőfajták: Furmint 5000 tőke - ebből 1000 tőke a "százéves" állományból;  Hárslevelű 1500 tőke; Sárga Muskotály 2000 tőke; Kövérszőlő 400 tőke; Pinot Noir 700 tőke; Zéta 400 tőke

A borászat vezetője Dr. Ungváry Krisztián eredeti végzettsége szerint történész. Több mint tíz önálló kötet és kétszáz tudományos publikáció kötődik nevéhez, amelyek a magyar mellett angol, német, lengyel, portugál, francia, japán és kínai nyelven is megjelentek. 1993 óta borszakíróként is tevékenykedett, első területét 1996-ban vásárolta meg.
Borait az olaszliszkai Vayi dűlő terméséből készíti. A területet már 1683-ban "optima vinea 1 classis" besorolásban említették. A dűlő különlegessége, hogy tőkeállománya egy része még a báró Vay család által száz évvel ezelőtt ültetett (!) kisfürtű Furmintból áll.
2000 óta borai a nyilvánosság előtt is ismertté váltak, termékei egy részét a Budapest Bortársaság is forgalmazza. Borait személyesen készíti, filozófiája szerint a legfontosabb, hogy a szőlő erényeiből minél több maradjon meg a borban. Ezért kerüli a hordó használatát és igyekszik minél gyümölcsösebb, könnyedebb borokat készíteni. A borászat székhelye Erdőbényén, a Kossuth utca 49-ben található, a borok Budapesten, a termelőnél is beszerezhetőek. Szüreteit jelentős részben családtagjaival és barátaival végzi.

Espák Pince

Hercegkúton, Sárospatak szomszédságában született Espák Pál1985- ben. A szőlő és bor szeretetének magját több generáción átívelő tudás és tapasztalat vetette el benne. Édesapjával, Espák Bálinttal együttműködve, törekszenek a számukra legnemesebb cél elérésére, minőség tokaji borok előállítására. Hiszik, hogy a legkiválóbb borokat tiszta szívvel lehet létrehozni. Boraik ízkombinációjának összeállításában legfőbb szempont az elegancia és részletgazdagság mellett a szőlőfajták jellegének megtartása, illetve felismerhető letisztult stílusjegyek felfedése. Családjukban minden tapasztalat, fortély apáról fiúra öröklődik. Csiszolják a tudást, a titkot őrzik a következő generáció számára…