Tokaj

Tokaj

Tokaj-Hegyalja Magyarország világszerte ismert és elismert borvidéke, s egyben hazánk egyetlen zárt borvidéke. A területén minden feltétel adott ahhoz, hogy a világ legnemesebb édes borát, a Tokaji aszút elkészíthessék. A jelenlegi bortörvény a következő közigazgatási egységeket sorolja fel, mint Tokaj-Hegyaljához tartozókat: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka,Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu. Tehát 27 község.

Az őszi párás időjárás kedvező a szőlő nemes rothadására, aszúsodására. A párásságot elősegíti a Bodrog és a Tisza adta mikroklíma és az a tény, hogy a Hegyalja viszonylag szélárnyékos terület. E két tényezô valószínűleg jelentős szerepet játszik a speciális helyi gombaflóra (botritisz) kialakulásában és elterjedésében.

A száraz és édes szamorodni, a 3-6 puttonyos aszúk, valamint az aszúeszencia és a nektár elkészítésének különleges módját a hegyaljai borászok évszázadok óta alkalmazzák. A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik. Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral. Számos magyar főúrnak (Báthoryaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak, Thökölyeknek) volt pincéje Hegyalján. Közülük a leghíresebbek, a tokaji és a sárospataki Rákóczi-pincék, a mai napig fogadják a látogatókat. A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a 12. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmese volt.

A jelenkori tokaji borkészítés egyik legnagyobb alakjának, a mádi, húszhektárnyi saját ültetvényén gazdálkodó Szepsy Istvánt tekintik. Szaktudása, szellemisége és a maga elé állított magas mérce alapján állíthatjuk, hogy a Szepsy-féle aszúk a világ legigényesebb fogyasztóit is képesek kielégíteni.  Mád másik elismert borászata, a Demeter Zoltán vezette pincészet, akinek a borait a Monarchia már évek óta forgalmazza.

A szortimentünkben megtalálható több borászat is erről a  borvidékről, mindegyik sajátos stílussal, ízvilággal rendelkezik. Tokaj változatossága nyomon követhető boraikon. 


A borvidék összterülete: 11.149 ha

Chateau Dereszla Pincészet

Chateau Dereszla Pincészet

A Dereszla Pincészet a Tokaji Borvidék egyik leggazdagabb történelmi
múltjával rendelkező borászata, Magyarország történelme végigkísérhető a pince múltján.
Az első írásos említése a bodrogkeresztúri pincének a 15. század elejéről való,
 amikor is egy leltárív arról számol be, hogy az akkor Zsigmond király tulajdonában
lévő pincéket használták a borban leadózott tized begyűjtésére és tárolására. Az 1450-es évektől Hunyadi birtok, feltehetőleg Magyarország legnépszerűbb királya,Hunyadi Mátyás is megfordult a pince falai között. A török dúlás idején a Habsburgok tulajdonában állt, mint császári birtok. 1605- től Bocskai, majd Bethlen Erdélyi Fejedelmek irányítják a Dereszla domb északi oldalán fekvő majorságot és a hozzá tartozó pincéket. 1645- ben, a Linzi békét követően vált a Rákóczik egyik fontos birtokává a mai pincerendszer. A Rákóczi Szabadságharc idején már nem II. Rákóczi Ferenc
 fejedelem vagyonát gyarapították az itt érlelt borok, mivel az 1699-es vagyonmegosztást követően leánytestvéréé,Rákóczi Juliannáé lett a pince. Julianna 1691- ben férjhez ment a francia Ferdinand-Gobert Aspremont-Reckheim gróf altábornagyhoz.Julianna 1717-ben halt meg, mindössze 45 esztendős korában. Férjét, a nála 29 évvel idősebb Ferdinand-Gobert Aspremont-Reckheim grófot
még 1708-ban eltemette. Az Aspremont ház fiú utód nélkül maradt a 18. század végére, így az egyetlen leányutód házasságával Wolkenstein birtokká alakult a viharos történelmi múltú bodrogkeresztúri pincészet. Ők 1945-ig irányították a majorsághoz tartozó 4 pince ügyes- bajos dolgait. 1849 januárjában Bodrogkeresztúron zajlott a szabadságharc egyik legvéresebb csatája.A magyar győzelemnek állít emléket a Vinotéka épületének falába fúródott ágyúgolyó körüli nemzeti színű keret. A jelenlegi pincerendszer legmagasabban fekvő és egyben legfiatalabb, a 19. század elején kivájt pincéje a soproni borkereskedő zsidó család, Kláberék tulajdona volt, míg az 1944-es Holocaustot követően államosították. Ezután az 1945-ben alakult  tokaji borforgalmi vállalat, majd a részben ebből alakult tokaji borkombinát felvásárló és érlelő pincéje lett. Az 1990-es évek privatizációs hullámában, 1992-ben került Franciaország legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti vállalata, a Loire menti CANA tulajdonába. Néhány elvesztegetett évet követően 2000-ben a Champagne-i D’Aulan család látta úgy, hogy érdemes ezt a gazdag történelmi múlttal rendelkező pincét újra felvirágoztatni.   A teljes technológia megújítását követően hozzáfogtak az 5 külön részből álló rendszer egy, a borászati technológiát és az esztétikumot is híven szolgáló pincerendszer kialakításához. 2007 elejére alakult ki a mai formája a Dereszla Pincészetnek. Ekkor új feldolgozó épület, logisztikai és adminisztrációs egységek épültek, melyek követik a régi pincebejáratként és présházként szolgáló műemlék épületek hangulatát, stílusát. 2008-tól folytatódik tovább a Dereszla Pincészet technológiai korszerűsítése, amely az Európai Unió és Magyarország 50%- os támogatású, EMVA projekt keretén belül valósul meg.

Tokajicum Borház

Tokajicum Borház

A 20 hektáros szőlőbirtok páratlan helyen terül el. Panorámáját a tokaji Kopasz-hegy Tarcalt érintő, déli fekvésű nyúlványa teszi pazarrá. A ma is szőlőtáblákkal övezett birtok – levéltári források szerint – hajdanán az Andrássy grófok birtoka volt. Szőlőterületeik kivétel nélkül első osztályú, híres történelmi dűlőkben találhatóak. Tarcal határában a Perőcz, Czeke, Feketehegy, Királygát, Mandulás. Mád határában a Betsek, Hold-völgy, Danczka. Tállya határában a Bojta, Rátkán pedig a Holdvölgy dűlőkön.

Az ültetvények nagy része negyven éves vagy még öregebb. Az öreg tőkékhez a főborász kifejezetten ragaszkodik, mert önmagukat hozamkorlátozzák és főleg, mert ezek a nagy beltartalmú, ásványos borok forrásai. A szétszórt elhelyezkedés előnye, hogy a változatos talaj és fekvés lehetőséget ad a kísérletezésre, mert ugyanazon szőlőfajták egészen más arcukat mutatják más-más adottságú dűlőkből szüretelve.

Ültetvényeik nagy részén 2009-ben ültetvényrekonstrukciót hajtottak végre, mely által területeik megszépültek, visszanyerték régi ragyogásukat. 2010-2011-ben a Perőcz, Királygát és Holdvölgy dűlőkön új telepítéseket finanszíroztak.
 


A Borász

2009-től Fogl János irányítja a borászati munkát. A Kertészeti Egyetemen szerzett borász diplomát, majd Toszkánában, illetve Villányban dolgozott.

Ezután Tokajban borászkodott, majd egy évtizedet töltött el a szakmában a Balaton-felvidék borvidékein és Somlón. Megjárta Európa fontosabb szőlőtermő területeit, Spanyolországban hosszabb időt is töltött. Sok éves tapasztalattal érkezett vissza Tokaj-hegyaljára, és célja, hogy a hagyományos Tokaji borkészítést tisztelve, de a máshol szerzett tapasztalatait kamatoztatva szebbnél szebb borokkal örvendeztesse meg a Tokaji borok kedvelőit.

 

Carpinus Borászat

Carpinus Borászat

Borászatunk nevét, a jelenlegi legnagyobb területünkről, a Gyertyános dűlőről kapta. Életutunk során lehetőségünk volt neves hazai és külföldi borászatoknál dolgozni és tapasztalatot szerezni, melyet családi vállalkozásunkban tudunk kamatoztatni. Célunk, hogy a Carpinus Borászat példát mutasson, miszerint a tokaji borvidéken is lehetséges magas, kompromisszumok nélküli szakmai munkával és családi összefogással, fenntartható működésű, a világ borpiacán is stabil pozíciókat kiépítő borászatot működtetni.

Kiemelt fontosságú, hogy a helyi értékeket a borvidékről származó családok generációi továbbvigyék. Tokaj-hegyalján 7 ha területünk 7 különböző helyen, a Gyertyános, Lapis, Deák, Budaházy, Poklos, Veresek és Dereszla dűlőkben helyezkednek el. Dűlőink történelmi besorolásukat tekintve is kiemelt kategóriájú területek. Legnagyobb hangsúlyt az őshonos tokaji fajtára, a Furmintra helyezzük. Ezen kívül termesztett szőlőfajtáink: Hárslevelű, Sárga muskotály és Sauvignon Blanc.

Elvárás magunkkal szemben, hogy a lehető legtökéletesebb bort elkészítve be tudjuk mutatni Tokaj-hegyalja változatos termőhelyi adottságait és szőlőfajtáit. Természetbarát szőlőtermesztéssel igyekszünk megóvni a termést évről-évre. A dűlők egyedi fekvéseinek (talaj, kitettség, mikroklíma) adottságait dűlőszelektált boraink fejezik ki. A boraink stílusát a frissesség, az elegancia és a harmonikus élvezhetőség jellemzi.

-- Bai Edit és Bai István

Filozófia:

"A jó bor minősége csak szép, egészséges alapanyagból eredhet, ezért fontosnak tartjuk a szőlőműveléstől a palackozásig minden folyamat szigorú felügyeltét. Amikor az egész éves munkánk beérett és eljön a szüret időszaka, ilyenkor van lehetőségünk alkotni. A borász egy évben csak egyszer mutathatja meg valós elképzelését, a finomhangolás pedig utána következik. Ettől lesz kiváló bor a palackban."

-- Bai István

 

Palkó Borok

Palkó Borok


Birtok – Abaújszántó

A TOKAJI BORVIDÉK ÍGÉRETE, MÉG FELFEDEZETLEN TERÜLETE:

ABAÚJSZÁNTÓ

„ A borvidék itt már nincs tovább: Abaújszántó Tokaj-Hegyalja észak-nyugati határvárosa. Pedig egykor inkább központ, mint végvár volt: nyitott ez a táj felfelé a hegyek irányában, ahol Kassa, Lőcse, Eperjes vagy Bártfa fekszik, s ahonnan évszázadokig érkeztek az emberek szőlőt művelni, megtelepedni vagy csak bort inni.

Talán még ma is hallani a kassai bálok muzsikáját…

Szántó a borvidék egyetlen települése, amely nem a történelmi Zemplénhez, hanem mindig Abaúj vármegyéhez tartozott. Volt idő, amikor annak –Kassa után- második legnagyobb városa volt.

…… gyönyörű fekvésű dűlőinek ásványos ízű, gazdag savszerkezetű, szikár, de rendkívül időtálló- talán egész Hegyalján a legjobban érlelhető- boraival a település új helyet foglalhatna el magának a bortérképen.”

(Alkonyi László: Tokaj, Iránytű borkedvelőknek, 2009)

 

Espák Pince

Espák Pince

Hercegkúton, Sárospatak szomszédságában született Espák Pál1985- ben. A szőlő és bor szeretetének magját több generáción átívelő tudás és tapasztalat vetette el benne. Édesapjával, Espák Bálinttal együttműködve, törekszenek a számukra legnemesebb cél elérésére, minőség tokaji borok előállítására. Hiszik, hogy a legkiválóbb borokat tiszta szívvel lehet létrehozni. Boraik ízkombinációjának összeállításában legfőbb szempont az elegancia és részletgazdagság mellett a szőlőfajták jellegének megtartása, illetve felismerhető letisztult stílusjegyek felfedése. Családjukban minden tapasztalat, fortély apáról fiúra öröklődik. Csiszolják a tudást, a titkot őrzik a következő generáció számára…

Tischler & Halpern Reserve

Tischler & Halpern Reserve

Tokaji kóser borok

Royal Tokaji Borászati Zrt.

Royal Tokaji Borászati Zrt.

Az 1989-ben alakult Royal Tokaji Borászat ma az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb borászat a Tokaji borvidéken. Már a kezdetektől célul tűzte ki a dűlőszelektált borok készítését, melyek olyan első osztályú területekről származnak, mint a Mézes Mály, Nyulászó, Szt Tamás és a Betsek dűlők. A Royal Tokaji díjnyertes borai a hagyományos tokaji borkészítési technológián alapulnak, de magukban hordozzák a modern technológiák előnyös tulajdonságait is. A Royal Tokaji Borászat vezető szerepet játszott e legendás magyar borok újjászületésében, mely a világhírű borszakíró és a borászat egyik alapító tagja, Hugh Johnson szavaival élve „még az imádkozó angyalokat is megénekelteti”.
 

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok

A német-magyar származású Degenfeld grófi család múltja a kora középkori Svájcba vezet, Magyarországon és Erdélyben a XIX. század elejétől találjuk meg őket. Elsőrangú birtokaikkal fontos szerepet töltöttek be Tokaj-hegyalja történelmében. Gróf Degenfeld Imre, mint az egyik legjelentősebb tokaji birtokos, alapító tagként vett részt az 1857-ben alakult Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesület munkájában.

Dr. és Mrs. Lindner A trianoni békeszerződést követően a család erdélyi és magyarországi ágra szakadt.

A magyar birtokok örököse, gróf Degenfeld Sándor, a háborúk után feleségével, Bethlen Ágnes grófnővel vagyonától megfosztva Romániában élt. 1964-ben vándoroltak ki Németországba, ahol új egzisztenciát teremtettek. Leánya, Degenfeld Mária grófnő Dr. Thomas Lindnerrel kötött házasságot; két gyermekük van: Caroline és Móricz.

1994-ben elhatározták, hogy követve a több mint egy évszádos hagyományt, újjáélesztik a szőlőbirtokot. A megvalósítás érdekében első osztályú termőterületeket, valamint egy ősi pincét vásároltak a Tokaj melletti Tarcalon.

A 100 hektáros birtokrészek, a tarcali Terézia dombon és a Mézesmál dűlőben, Mád, valamint Mezőzombor határában terülnek el, és egész Tokaj-hegyalja legjobb szőlőterületei közé tartoznak.

A megvásárolt épületegyüttes az 1872-ben királyi parancsra létesített egykori vincellérképezde. A hajdani iskolaépület ma kastélyszállóként.működik, a gyakorlati oktatás helyszínéül szolgáló pince a borok érlelésének helyszíne.

Történetünk képekben A beruházást követően 1996-ban kezdődött meg egy modern borászat felépítése Salamin Ferenc építész tervei alapján. A pince fölött elhelyezkedő egykori présházban kaptak helyet az irodák, ehhez kapcsolódó új épületrészben történik a szőlőfeldolgozás és a borászati munka.

A család többre vállalkozott, mint egy borászat felépítése. 1997-ben vásárolták meg a Tokaj főterén található egykori Degenfeld Palotát, ahol ma már elegáns étterem, borüzlet, pinceborozó és konferencia termek működnek.

A szőlőbirtok központi részén, 2003-ban nyitotta meg kapuit, Tokaj-hegyalja első négycsillagos szállodája, az egykori vincellérképző iskola átalakítását követően, a Gróf Degenfeld Kastélyszálló.

Történetünk képekben A tulajdonosok folyamatos fejlesztéseket, beruházásokat végeznek annak érdekében, hogy boraik mindig a legkiválóbb minőségben kerüljenek a fogyasztók elé. Küldetésüknek tekintik a Tokaj bor és a borvidék megismertetését, népszerűsítését a nagyvilágban.

„A nemesség kötelez”- a szőlőbirtok filozófiája tükröződik a kompromisszumot nem ismerő minőségi munkában.

Vincze Tomi

Vincze Tomi

Vincze Tamás a családja tulajdonában lévő sárospataki szőlőültetvényeken kezdte pályafutását. 2012-ben érett meg benne a gondolat, hogy jobban beleássa magát a szőlő és a bor világába. Eleinte az erdőbényei Ábrahám Pincészet borászától tanult rengeteget, majd később, több pincészetnél is segített a különböző munkafolyamatokban. A 2015-ös évjáratban már több tételt is készített a Hosszúhegy-dűlőből. A munkálatokat szinte egyedül végzi, mind a szőlőben, mind a pincében, saját koncepció szerint.
  Tomi és borai azóta egyre nagyobb figyelmet érdemeltek ki a fogyasztóktól és a szakmától egyaránt. Az überlaza borász srác jelenleg Sárospatakon a Hosszúhegy és a Szemince dűlőkben, összesen 0,9 hektáron gazdálkodik, a lehető leginkább természetközeli módon.
 


Vincze Tomi

 

Galambos Pincészet

Galambos Pincészet

A Galambos Pincészet Abaújszántón található, mely a tokaji borvidék egyik legrégebbi történelmi múltra visszatekintő települése, múltja szorosan összekapcsolódik a szőlőműveléssel és borkészítéssel. A pincészet hárslevelű és furmint szőlőkből készíti borait.

A szőlő ültetvényük a vulkanikus hegyvonulat Krakó - Nyereg dűlőin található. A ott található talaj szerkezete adja alapját annak a különleges ízvilágnak, amely a boraikban tükröződik. 

A Galambos Pincészet többnyire száraz borokat készít.

Mariasy Borászat

Mariasy Borászat

Magyarország észak-keleti részén, a vulkáni eredetű Zempléni-hegység déli pontján, Tokaj városában, a tokaji Kopasz-hegy oldalában található a MARIASY-szőlő.

A hely, ahol jó megpihenni.
A hely, ami inspirál.

A tokaji Kopasz-hegy észak-keleti oldala magában rejt egy dél-keleti fekvésű szőlődűlőt – egy zárt völgykatlan ölelésében, a tokaji Csurgó-völgyben valóságos kis amfiteátrum a Máriás-dűlő. Szemet gyönyörködtető szőlőskert, egy igazi gyöngyszem.

Éltető kezek a birtok igézetében:

A kéz, amely ápol,
a kéz, amely gyógyít,
a kéz, amely értéket teremt.

 

 

Széchenyi 2020