Szekszárd

Szekszárd

Valószínűleg már az ősember is fogyasztott termést a Vitis sylvestris természetes előfordulásairól. A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. Szekszárd városának helyén lévő római települést Alisca-nak hívták. Találtak egy márvány szarkofágot, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtő is látható. Feltételezik, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt. A vidék szőlőtermesztéséről a római kor után sok évszázadig nincsenek biztos adatok. Az első biztosnak mindható adat az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely felsorolja az 1061-es adományokat. Valószínű, hogy ekkoriban már csak fehérbort készítettek. Magas szintű szőlőtermesztés folyt az egyházi birtokokon. Erről tanúskodik a szekszárdi apátság 1267-ik évi oklevele is. A törökök elől menekülő rácok hozták erre a borvidékre is a Kadarka fajtát és a délszláv vörösborkultúrát. 1541-ben a törökök szandzsákszékhellyé tették a várost de a bortermelés tovább folyt, sőt egyes szőlőterületeknek mohamedán tulajdonosa volt. Mérey Mihály a XVIII. század elején és az őt követő apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel (kilenceddel nem !) tartoznak. Ezek a lehetőségek a német telepeseket is vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi szőlőtermesztési, borkészítési ismeretek, az új telepesekével kiegészülve, emelték borvidék szőlőkultúrájának színvonalát. A héjonerjesztés a század közepén már általános volt, és a bort pincékben tárolták. Ez a kereskedelem miatt különösen fontos volt. A bor ekkor már fontos megélhetési forrás. 1828-ban még 37 fehér és 29 fekete szőlőfajtát termesztettek, köztük 6 féle Kadarkát (még fehéret is). Húsz év múlva már csak néhány uralkodó szőlőfajtát említenek. A trágyázást már ismerik de annak helyes módját még nem, egyre több szőlőt karóznak. A napóleoni háborúk hatására a bor keresett cikké válik. 1815 után keresetcsökkenés áll be, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca. A francia borok ekkortól kezdik kiszorítani a hiányos kezeltségű magyar borokat a piacról. A szekszárdi bor főleg a német nyelvterületen híresült el. A filoxéravész itt is erős visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de időnként kiváló zamatú bort adó Kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet, Merlot került túlsúlyba. Területe: 1 925 ha.

Bodri Pincészet és Szőlőbirtok

Bodri Pincészet és Szőlőbirtok

A borvidék - Budapesttől 150 km-re délre - A szekszárdi és a geresdi-dombság észak-keleti részén terül el. Pincészetünk Szekszárdon már öt generáció óta foglalkozik szőlőtermeléssel és borkészítéssel. Jelenleg 25 hektár termő szőlőterülettel rendelkezünk . Faluhely-dűlőben található 11 hektár, a szomszédos Gurovica-dűlőben 11, emellett Csötönyi-völgyben, Gesztenyésben és
Iván-völgyben is vannak kisebb területeink. A fehér fajták közül a sauvignon blanc és az olaszrizling van többségben, van egy kis rajnai rizling és chardonnay is. Kékszőlőink: kadarka, kékfrankos,
cabernet sauvignon és franc, merlot, továbbá egy kis zweigelt és pinot noir. Feldolgozónkat modern koracél tartályokkal szereltük fel, teljes kapacitásunk alapján akár kétszáz tonna szőlő fogadására is képesek vagyunk. Itt persze még nem tartunk, a 2004-es évjáratban 40 ezer palack bort töltöttünk, 2005-ből 60 ezer palackot. Terveink szerint 100 ezer palack körülire bővülhet majd a termelésük. Alapkoncepciónk .egyszerű.: kiváló szőlőből kiváló bort készíteni. Ennek jegyében fontos szempont a terméskorlátozás. Minőségi boraink esetében átlagosan egykilós tőkénkénti terhelést tervezünk, ám a természet néha közbeszól, mint például 2005-ben, amikor mindössze hatvan dekagrammot szüretelhettünk egy tőkéről. Fajtaboraink között a Kékfrankos Selection van az élen, pincészetünk csúcsbora a legerősebb tételeinkből készült cuvée-nk, az Optimus. Másik két házasításunk a Civilis Cuvée, és természetesen a Bikavér, a Szekszárdi borvidék legendás bora. Az Optimus házasítást nem készítjük el minden évben, csak akkor, amikor az alapanyag magas minősége erre lehetőséget ad. A 2005-ös évjárat ilyen okokból kimaradt, de 2006-ból újra lesz Optimus. Csúcsborunk minden esetben három fajta . cabernet sauvignon és franc, valamint merlot házasítása, az érlelés során 24 hónapot tölt kisméretű tölgyfahordókban.

Takler Borbirtok

Takler Borbirtok

Családunk az 1700-as évek óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel a több mint kétezer éves múltra visszatekintő Szekszárdi borvidéken. Hasonlóan más borászcsaládokhoz a régióban, mi is Mária Terézia betelepítésének köszönhetően kerültünk Szekszárdra. Az évszázadok viszontagságai után, jelenlegi családi vállalkozásunkat 1987-től folyamatosan építjük, fejlesztjük a mai napig. Pincészetünket hárman irányítjuk ( Takler Ferenc és két fia, Ifjabb Ferenc és András ) A kitűnő domborzati- és talajadottságokat, valamint a meleg, szubmediterrán klímát kihasználva készítjük vörös borainkat. Jelenleg 70 hektáron gazdálkodunk. Pincészetünk kínálatában a világfajták borai, vagyis a Merlot, Cabernet franc és sauvignon mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a tájjelegű vörösborok, a máig különlegességneka számító Kadarka, az egyre kedveltebb Kékfrankos, valamint az előbb említett fajták házasításával készített Szekszárdi bikavér. A vörösborok mellett üde rosé-t, valamint déli stílusú fehérborokat is készítünk. Borászati hitvallásunknak megfelelően sötét, testes, érett tanninokban gazdag, de bársonyosan lágy, egyedi ízvilágú borokat készítünk a vidék boraira jellemző fűszerességgel, zamatgazdagsággal. Vörös boraink 1.5-2 éves ászokhordós illetve új tölgyfahordós érlelés után kerülnek palackba, ahol fajtától függően hosszú évekre elegendő potenciállal rendelkeznek.

Szent Gaál Kastély és Borház

Szent Gaál Kastély és Borház

A Szekszárd melletti Zombán található Szent Gaál Kastély és Borház 2011-ben került új tulajdonos irányítása alá. a borok új stílusa, kiemelkedő minősége Fogl János munkáját dicsérik. a borászat ültetvényei a Szekszárd körüli termőhelyen, 3 dűlőben: Baranyavölgy, Strázsa-hegy, Várdomb találhatóak. A borok az ültetvények válogatott szőlőiből, hagyományos borkészítési technológiával készülnek.
 

 

Merfelsz Pince

Merfelsz Pince

A Merfelsz Pince Kft-t 1999-ben alapítottuk, Merfelsz Gábor és  Arató Krisztina. Merfelsz Gábor szekszárdi  születésű, az apai nagyszülők egy ismert csárdát  vezettek Szekszárd határában és művelték  a hozzátartozó több hektárnyi kadarkát.  Innen a szekszárdi kötődés és a pince  elnevezése is.
A kézműves borászat minden jegye megtalálható borászatunkban, kizárólag saját termelésű szőlőt dolgozunk fel a közel 8  hektárnyi szőlőnkből,  amelyek 100 százaléka saját telepítés.  A szőlő területek jó minőségű dűlőkben  fekszenek, hat különböző helyen. Az első teljes  termésünket 2006-ban szüreteltük.

A fajtaválaszték  kizárólag vörösbor szőlőből áll,  világfajtákból és a  helyi fajtákból, részben pedig új,  vagy a borkészítésben új fajtákból:  cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt, kékfrankos,  kadarka, néró, hamburgi muskotály. A fajták  sokszínűsége és a különböző  mikroklímák jó alapot teremtenek a házasításra.

2005. szeptember  végére készült el a feldolgozónk és  pincénk Szekszárdon, méghozzá egy  1832-ben épített présház-pince  felújításával. Hűthető-fűthető  acéltartályok, acél szőlő feldolgozó  gépek és egy modern palackozó a pince technikai  gerince. A termelés fokozatos felfutásával  párhuzamosan bővül a pince tároló  kapacitása, nő a hordók száma.

Figyelembe véve az erőteljes terméskorlátozást, végleges kibocsátási kapacitásként 30.000 palack minőségi bort céloztunk meg. A választék rosé boroktól a gyümölcsös, könnyű vörösborokon keresztül a kiérlelt, nagytestű de könnyen iható vörösborokig vezet.

Így minden palack - többször is - a gazda gondos kezébe kerül.

Arató Krisztina és Merfelsz Gábor

 

Bősz Adrián Pincészete

Bősz Adrián Pincészete


Bősz Adrián

Nem borásznak készültem, de talán ez a sorsom. Eredetileg műszaki pályán indultam el, a gépészetben szereztem tapasztalatokat - talán innen ered a gyakorlatias gondolkodásom, a rend szeretete. Azt mondják, még a boraimban is érezni ezt a precizitást és odaadást. Szeretném magam is azt hinni, hogy ez így is van. Hogy mégis a bor lett az életem, talán elsősorban a nagyszüleimnek köszönhetem. Tőlük kaptam mintát az életre, hogy szorgalommal és becsülettel kell művelni a szőlőt. Nagyapám Bátán művelt szőlőt és készített belőle bort. Az ott eltöltött idő, akár szüretkor, akár metszéskor a mai napig meghatározza viszonyomat a szőlőhöz és a borhoz. A pincészet borainak egy része még mindig erről a területről származó szőlőből készül. A szőlő egyébként több területről származik, a saját területek mellett mintegy négy hektárról vásárolok fel - mindig ugyanarról a területről, ugyanattól a gazdától. Benne megbízom, hiszen sok évtizedes tapasztalattal gondozza a szőlőterületeit, melyek Szekszárd egyik legkülönlegesebb területén helyezkednek el. Az egyik kiemelt terület a Látóhegy, mely területen a prémium tételekhez nevelik a szőlőt, erős terméskorlátozás mellett. A másik és talán legfontosabb terület a Cenege-dűlő, ahonnan szintén jelentős mennyiség kerül aztán szüretkor a pincébe. A szőlő nagy része még viszonylag friss telepítés, bár már mind termőre fordult, klasszikus öregtőkés területből kevesebb van. A célom nem az ész nélküli növekvés. Ahogy egyre inkább magába szívott a szőlő, a bor, úgy a gyakorlat mellé előbb a kertészmérnöki diplomát szereztem meg, majd innen szeretném továbbvinni pincészetet. A megfontolt, fokozatos fejlődés volt jellemző a kezdetektől és ezen nem is kívánok változtatni. Persze vannak céljaim, a 20 hektár lenne az a maximum, ami a távolban látni vélek. De egyelőre ez még csak olyan cél, mely felé nem hajt semmi – csak a saját álmaim.

Borok

Olyan borokat szeretnék készíteni, amelyek mindig a magas minőséget célozzák meg, de egyben a jól iható borok közé sorolhatóak. Olyan borokat, melyek nem csupán a szekszárdi stílust képviselik, hanem a Bősz Adrián-féle egyedi stílust is. Ez pedig szerintem elsősorban a gyümölcsösség és tisztaság. A boraim talán sarkosak, de egyértelműek, mindig hozzák a fajtát és a területet, ahonnan érkeznek. Talán így könnyebben megszerethetőek. Nem célom az óriás test építése, sokkal inkább a hosszútávon élvezhető ízek, zamatok és illatok, amik ezeket a borokat jellemzik. Az alapborokon kívül kiemelten jó évjáratokban, kiemelten jó minőségű alapanyagból prémium borok is kerülnek piacra. Az első ilyen évjárat 2009 volt, de 2011 sem mutatkozott gyengébbnek. A prémium tételek egyedi gólyás címkével és különleges beltartalmi értékekkel rendelkeznek. A tipikusan vörösboros Szekszárdon először egy egészen különleges rajnai rizlingből készült válogatás bor, mely elnyerte mind a szakma, mind a vásárlók elismerését. Ennek sikerét reményeim szerint megismétli a 2011-es kadarka dűlőszelekció is.

Vesztergombi Pince

Vesztergombi Pince

A szőlőtermeléssel és borászkodással foglalkozó Vesztergombi családról már az 1700-as évekből fellelhető írásos emlék. Ebből az időből származik a családi címer is, mely egyértelműen utal a szőlőtermelő, borászkodó múltra. Szekszárd első hegybírájának Vesztergombi Györgyöt választották ami abban az időben igen magas szakmai és társadalmi elismertséget jelzett. A következő generációk is nagy szakértelemmel és gondossággal folytatták a gazdálkodást, ezen belül a szőlészkedést és a borászkodást. Pincészetünk meghatározó borásza Vesztergombi Ferenc, aki 1970-től hivatásszerűen borászkodik. Munkája és hozzáértése elismeréseként 1993-ba elnyerte a megtisztelő "Év Borásza" címet, 2012-től Szekszárd város díszpolgára. 1996-tól a pincészetnél dolgozik, ma már végzett borászként, Csaba fiunk is. Pincészetünk 1992-ben alakult mint betéti társaság. A gazdasági formától függetlenül mi mégis úgy gondoljuk, hogy ez egy igazi családi vállalkozás, és ennek jellegén nem is áll szándékunkban változtatni.
 

Heimann Birtok

Heimann Birtok

A Szekszárdi Borvidék a Dunántúli-dombság első, keleti lankáin terül el. A dombokat fedő vastag lösztakaró kerek, gyümölcsös, élettel teli borokat, elegáns aromákat ad, míg a meditárranra jellemző, meleg ősz hosszú érési periódust biztosít.

Ezen adottságok miatt Szekszárdon otthonra leltek a világfajták, mint a merlot, a cabernet franc, és a syrah. Kiaknázásra váró nagy lehetőséget nyújtanak a hazai fajtáink, a kékfrankos és a kadarka, melyek különösen jól és megbízhatóan reagálnak az elmúlt évek szélsőséges időjárására. A birtok fejlődési útjának e fajtákat tartjuk, így a telepítéseknél és a kísérletezésnél ma már rájuk helyezzük a hangsúlyt. A cél az, hogy Szekszárd egyediségét itthon és világszerte is megmutassuk.

A sváb gyökerű Heimann család 1758 óta él és dolgozik Szekszárdon.

A török hódoltságot követően, a XVIII. században királyi kedvezményekkel csábították a megcsappant népességű vidékre a német telepeseket. A svábok magukkal hozták a kor fejlett árutermelő borkultúráját és munkakedvüket, szorgalmukat.

Betelepítették az elhagyott domboldalakat és fellendítették a kereskedelmet. A szekszárdi “alsóutcai sváb” Heimannok a város vállalkozó szellemű, dolgos paraszti rétegéhez tartoztak.

A XX. század folyamán a családi borászat fejlődését először a gazdasági világválság, majd a második világháború törte meg. A háborúból hazaérő Ferenc dédapánk (született 1901), betegsége miatt fiának Ferencnek (sz. 1930) adta át a családi birtok irányítását. Az ő nevéhez fűződtek a szekszárdi TSZ háztáji szőlők kialakítása, az első nagyüzemi kordonos telepítések, majd az Aliscavin néven létrehívott borászati közös vállalat.

Heimann Zoltán (sz. 1959) és Ágnes sikeres közgazdász karriert maguk mögött hagyva fordultak ismét a szőlő és a bor felé, s építették újra a családi vagyont. A szőlő iránti elkötelezettség ismét a családi kultúra szerves része, amit az is mutat, hogy 2009-ben teljesen Szekszárdra költöztünk, hogy minden erőnkkel a borászatra koncentráljunk.

Családi birtokunk mindennapjaiban a felhalmozott bölcsesség és alaposság, az ifjúság lendületével ötvöződik. Minden kulcskérdésben a családtagok kezében van a döntés és a felelősség.

Zoltán a stratégia felelőse, valamint a beruházások, telepítések lebonyolítója, s a vendégekkel is javarészt ő foglalkozik a borkóstolókon. A Szekszárdi Borvidék elnökeként sokat tesz a tágabb közösség felemelkedéséért is. Ágnes (a ház asszonya) a termelés felügyelete mellett a vendéglátásba is beleviszi természetes kedvességét. Ifj. Zoltán szőlész-borász tanulmányait Geisenheimben, Montpellierben és Udinében végezte, 6 év világlátás most a birtok igazgatásának kihívásait és sokrétűségét tanulja nap mint nap. Gábor, a fiatalabbik testvér orvosi pályára készül, jelenleg Münchenben tanul, de ő is sokat tesz mikrokörnyezetében a Heimann borok megismertetéséért.

A magas minőséghez nélkülözhetetlen egy jó csapat.

A családias légkört erősíti, hogy a szőlészetben és borászatban dolgozó kollégáink javarészt tizen éve elkötelezettek mellettünk és a nagy odafigyelést igénylő borkészítés mellett. Szabó László szőlész kollégánknak a szőlészeti munkafolyamatok szakmai koordinálása és ellenőrzése a feladata, immár 11 éve segíti munkánkat. A borászatban még négy állandó kollégánk van: Mátis László a rangidős, ő 12 éve dolgozik nálunk, feladata a palackozás, címkézés és a raktár kezelése. Tóth György és Horenka Zoltán elsősorban a szőlészeti gépi munkákért, Tóth Bertalan pedig a pincéért, a tiszta hordókért felel.

Egy kicsit mindenki mindenes is egyben, ahogy egy kis vállalkozásban ennek lennie kell.
Boraink stílusán tisztán látszik a kézjegyünk.

Mi a titok a Heimann borokban? Az első és legfontosabb biztosan a saját ízlésünk és a törekvés, hogy mindenből a legjobbat hozzuk ki. Mindez azonban nem valósulhatna meg a kiegyensúlyozott ültetvények és a közvetlen, személyes odafigyelés nélkül.

A mai kornak megfelelő technika mellett nagy hangsúlyt fektetünk a természetet kímélő szőlőművelésre. Gyomirtó helyett kapálógépet használunk. A szőlőt többször, manuálisan átválogatjuk az évjárat által meghatározott szempontok szerint. Teljes érettségben –de nem túlérettségben– kizárólag kézzel szüretelünk.

Az erjesztés során mértékletes extrakcióra törekszünk. Hogy boraink karaktere kibontakozhasson, hosszú ideig, elsősorban magyar készítésű nagyhordóban érleljük őket.

A Heimannok mindig is felelősséget vállaltak a környezettel szemben. Saját konyhánkban és a vendéglátásban is hasznosítjuk a borkészítés “melléktermékeként” születő finomságokat.

A szőlőtörkölyből rendkívül tápanyaggazdag szőlőmag olajat készíttetünk. Az előszüretelt zöld szőlőből verjus készült, melyet fröccsnek és savanyításra is használunk. Ági kertjében majd’ minden megterem, a fűszernövényektől kezdve, a zöldségeken át, a mennyei paradicsomig.

Családi birtokunkon a hulladékot szelektíven kezeljük és szállíttatjuk el telephelyünkről. A növényi maradékokat komposztáljuk, a fa hulladékot pedig fűtésre használjuk.
Társadalmi felősségvállalás és elismertség.

Fontosak a borágazatban és -politikában felvállalt társadalmi szerepek: Zoltán a Szekszárdi Borvidék elnökeként tesz szeretett szűkebb hazája felemelkedéséért. Ezen túl Pannon Bormíves Céh és Vindependent alapító tagja. Ági alapító tagja a Pannónia Női Borrendnek, amely számos értékes borkultúrát építő rendezvény szervezője volt az elmúlt években. Ifj. Zoltán pedig korához illően a Junibor Egyesület tagja. Mindhárman résztvesznek a Szekszárdi Borászok Céhe munkájában, amely a szekszárdi borászok élcsapata.

Heimann Zoltán társadalmi aktivitását 2011-ben, a német Artvinum gálán, Stuttgartban, az Év Nemzetközi Borszakértője díjjal ismerték el.

Büszkék vagyunk a számos aranyéremre, amit boraink nemzetközi borversenyeken nyertek: Bordeaux, Brüsszel, London, Budapest. Legnagyobb sikerünk mégis a visszatérő vendég, és az utánrendelt bor.

Az utóbbi években számos országos jelentőségű kitüntetést kapott borászatunk.

Dúzsi Tamás Pincéje

Dúzsi Tamás Pincéje

Szegzárdi családi vállalkozásunkat 1994-ben alapítottuk.

Területeink nagy része Szekszárd szomszéd falujában Sióagárdon a prémium rosé készítésre kivánlóan alkalmas Lányvár dűlőben és Szekszárd legkiválóbb vörösborokat adó Görögszó dülőben helyezkednek el.

A birtok alapját 3,3 ha Kékfrankos ültetvény képezi, amelyet az első kárpótláson őseink munkája nyomán sikerült megszereznünk. Őseink sváb nagygazdálkodók voltak Nagykozárban, az ő birtokukból lett a helyi TSZ közponja.

Negyven hektáron gazdálkodunk és még további 20 hektár termését integráljuk szerződött, ellenőrzött partnereinktől.

Viszonylag sok szőlőfajtával dolgozunk, szeretünk kísérletezni, újabb és újabb házasításokat kipróbálni. Fajtáink: Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Zweigelt, Ezerfürtű, Olaszrizling, Pinot noir, Zenit, Blauburger, Syrah, Cabernet franc, Kadarka, Portugieser, Menoire, Alibernet.

Feldolgozás: 2001-ben építettük fel tájba illő szőlőfeldolgozónkat a Sióagárd-Lányvár pincefaluban, amely lehetővé teszi a szőlőtermésünk kíméletes és gyors feldolgozását.

Az épület 3 löszpince elé épült, amely rendkívüli klímájával kedvez a hordós vörösborok érlelésének. Ezen kívül több lösszbe vájt pincével rendelkezünk ezen pincefaluban, ahol borainkat érleljük.

Sióagárd egyedülálló pincefaluja érdekes látnivalót tartogat az ideérkező borturistáknak. A pincék körül ölelik a löszdombot, és több emeletnyi magasságban adnak otthont a helyi gazdák borainak. Itt található a Probus pince, amelyben szakmai borkóstolóra várjuk előzetes bejelentkezés alapján a borkedvelőket.

Szekszárd városában a Kadarka utcában egy szép, kb. 150 éves pincét mentettünk meg az utókor számára, amit régi mivoltában őriztük meg, és hozzáépítettük a tanyaépületet. Ezen a helyen is szakmai borkóstolókra várjuk a hozzánk látogató borturistákat. Itt található régi borászati gyűjteményünk egy része, amellyel az ősök munkáját igyekszünk megbecsülni, és továbbörökíteni.