Szekszárd

Szekszárd

Valószínűleg már az ősember is fogyasztott termést a Vitis sylvestris természetes előfordulásairól. A kelták szőlőtermesztése csak valószínűsíthető, de a rómaiaké bizonyítható. Szekszárd városának helyén lévő római települést Alisca-nak hívták. Találtak egy márvány szarkofágot, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtő is látható. Feltételezik, hogy a szőlőtelepítő Probus császár vörösborszőlő-fajtákat is termesztett itt. A vidék szőlőtermesztéséről a római kor után sok évszázadig nincsenek biztos adatok. Az első biztosnak mindható adat az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely felsorolja az 1061-es adományokat. Valószínű, hogy ekkoriban már csak fehérbort készítettek. Magas szintű szőlőtermesztés folyt az egyházi birtokokon. Erről tanúskodik a szekszárdi apátság 1267-ik évi oklevele is. A törökök elől menekülő rácok hozták erre a borvidékre is a Kadarka fajtát és a délszláv vörösborkultúrát. 1541-ben a törökök szandzsákszékhellyé tették a várost de a bortermelés tovább folyt, sőt egyes szőlőterületeknek mohamedán tulajdonosa volt. Mérey Mihály a XVIII. század elején és az őt követő apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel (kilenceddel nem !) tartoznak. Ezek a lehetőségek a német telepeseket is vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi szőlőtermesztési, borkészítési ismeretek, az új telepesekével kiegészülve, emelték borvidék szőlőkultúrájának színvonalát. A héjonerjesztés a század közepén már általános volt, és a bort pincékben tárolták. Ez a kereskedelem miatt különösen fontos volt. A bor ekkor már fontos megélhetési forrás. 1828-ban még 37 fehér és 29 fekete szőlőfajtát termesztettek, köztük 6 féle Kadarkát (még fehéret is). Húsz év múlva már csak néhány uralkodó szőlőfajtát említenek. A trágyázást már ismerik de annak helyes módját még nem, egyre több szőlőt karóznak. A napóleoni háborúk hatására a bor keresett cikké válik. 1815 után keresetcsökkenés áll be, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca. A francia borok ekkortól kezdik kiszorítani a hiányos kezeltségű magyar borokat a piacról. A szekszárdi bor főleg a német nyelvterületen híresült el. A filoxéravész itt is erős visszaesést okozott, szinte kopárrá váltak a régen zöldellő szőlőhegyek. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, de időnként kiváló zamatú bort adó Kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet, Merlot került túlsúlyba. Területe: 1 925 ha.

Bodri Pincészet és Szőlőbirtok

Bodri Pincészet és Szőlőbirtok

A borvidék - Budapesttől 150 km-re délre - A szekszárdi és a geresdi-dombság észak-keleti részén terül el. Pincészetünk Szekszárdon már öt generáció óta foglalkozik szőlőtermeléssel és borkészítéssel. Jelenleg 25 hektár termő szőlőterülettel rendelkezünk . Faluhely-dűlőben található 11 hektár, a szomszédos Gurovica-dűlőben 11, emellett Csötönyi-völgyben, Gesztenyésben és
Iván-völgyben is vannak kisebb területeink. A fehér fajták közül a sauvignon blanc és az olaszrizling van többségben, van egy kis rajnai rizling és chardonnay is. Kékszőlőink: kadarka, kékfrankos,
cabernet sauvignon és franc, merlot, továbbá egy kis zweigelt és pinot noir. Feldolgozónkat modern koracél tartályokkal szereltük fel, teljes kapacitásunk alapján akár kétszáz tonna szőlő fogadására is képesek vagyunk. Itt persze még nem tartunk, a 2004-es évjáratban 40 ezer palack bort töltöttünk, 2005-ből 60 ezer palackot. Terveink szerint 100 ezer palack körülire bővülhet majd a termelésük. Alapkoncepciónk .egyszerű.: kiváló szőlőből kiváló bort készíteni. Ennek jegyében fontos szempont a terméskorlátozás. Minőségi boraink esetében átlagosan egykilós tőkénkénti terhelést tervezünk, ám a természet néha közbeszól, mint például 2005-ben, amikor mindössze hatvan dekagrammot szüretelhettünk egy tőkéről. Fajtaboraink között a Kékfrankos Selection van az élen, pincészetünk csúcsbora a legerősebb tételeinkből készült cuvée-nk, az Optimus. Másik két házasításunk a Civilis Cuvée, és természetesen a Bikavér, a Szekszárdi borvidék legendás bora. Az Optimus házasítást nem készítjük el minden évben, csak akkor, amikor az alapanyag magas minősége erre lehetőséget ad. A 2005-ös évjárat ilyen okokból kimaradt, de 2006-ból újra lesz Optimus. Csúcsborunk minden esetben három fajta . cabernet sauvignon és franc, valamint merlot házasítása, az érlelés során 24 hónapot tölt kisméretű tölgyfahordókban.

Vesztergombi Pince

Vesztergombi Pince

A szőlőtermeléssel és borászkodással foglalkozó Vesztergombi családról már az 1700-as évekből fellelhető írásos emlék. Ebből az időből származik a családi címer is, mely egyértelműen utal a szőlőtermelő, borászkodó múltra. Szekszárd első hegybírájának Vesztergombi Györgyöt választották ami abban az időben igen magas szakmai és társadalmi elismertséget jelzett. A következő generációk is nagy szakértelemmel és gondossággal folytatták a gazdálkodást, ezen belül a szőlészkedést és a borászkodást. Pincészetünk meghatározó borásza Vesztergombi Ferenc, aki 1970-től hivatásszerűen borászkodik. Munkája és hozzáértése elismeréseként 1993-ba elnyerte a megtisztelő "Év Borásza" címet, 2012-től Szekszárd város díszpolgára. 1996-tól a pincészetnél dolgozik, ma már végzett borászként, Csaba fiunk is. Pincészetünk 1992-ben alakult mint betéti társaság. A gazdasági formától függetlenül mi mégis úgy gondoljuk, hogy ez egy igazi családi vállalkozás, és ennek jellegén nem is áll szándékunkban változtatni.
 

Merfelsz Pince

Merfelsz Pince

A Merfelsz Pince Kft-t 1999-ben alapítottuk, Merfelsz Gábor és  Arató Krisztina. Merfelsz Gábor szekszárdi  születésű, az apai nagyszülők egy ismert csárdát  vezettek Szekszárd határában és művelték  a hozzátartozó több hektárnyi kadarkát.  Innen a szekszárdi kötődés és a pince  elnevezése is.
A kézműves borászat minden jegye megtalálható borászatunkban, kizárólag saját termelésű szőlőt dolgozunk fel a közel 8  hektárnyi szőlőnkből,  amelyek 100 százaléka saját telepítés.  A szőlő területek jó minőségű dűlőkben  fekszenek, hat különböző helyen. Az első teljes  termésünket 2006-ban szüreteltük.

A fajtaválaszték  kizárólag vörösbor szőlőből áll,  világfajtákból és a  helyi fajtákból, részben pedig új,  vagy a borkészítésben új fajtákból:  cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, zweigelt, kékfrankos,  kadarka, néró, hamburgi muskotály. A fajták  sokszínűsége és a különböző  mikroklímák jó alapot teremtenek a házasításra.

2005. szeptember  végére készült el a feldolgozónk és  pincénk Szekszárdon, méghozzá egy  1832-ben épített présház-pince  felújításával. Hűthető-fűthető  acéltartályok, acél szőlő feldolgozó  gépek és egy modern palackozó a pince technikai  gerince. A termelés fokozatos felfutásával  párhuzamosan bővül a pince tároló  kapacitása, nő a hordók száma.

Figyelembe véve az erőteljes terméskorlátozást, végleges kibocsátási kapacitásként 30.000 palack minőségi bort céloztunk meg. A választék rosé boroktól a gyümölcsös, könnyű vörösborokon keresztül a kiérlelt, nagytestű de könnyen iható vörösborokig vezet.

Így minden palack - többször is - a gazda gondos kezébe kerül.

Arató Krisztina és Merfelsz Gábor

 

Takler Borbirtok

Takler Borbirtok

Családunk az 1700-as évek óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel a több mint kétezer éves múltra visszatekintő Szekszárdi borvidéken. Hasonlóan más borászcsaládokhoz a régióban, mi is Mária Terézia betelepítésének köszönhetően kerültünk Szekszárdra. Az évszázadok viszontagságai után, jelenlegi családi vállalkozásunkat 1987-től folyamatosan építjük, fejlesztjük a mai napig. Pincészetünket hárman irányítjuk ( Takler Ferenc és két fia, Ifjabb Ferenc és András ) A kitűnő domborzati- és talajadottságokat, valamint a meleg, szubmediterrán klímát kihasználva készítjük vörös borainkat. Jelenleg 70 hektáron gazdálkodunk. Pincészetünk kínálatában a világfajták borai, vagyis a Merlot, Cabernet franc és sauvignon mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a tájjelegű vörösborok, a máig különlegességneka számító Kadarka, az egyre kedveltebb Kékfrankos, valamint az előbb említett fajták házasításával készített Szekszárdi bikavér. A vörösborok mellett üde rosé-t, valamint déli stílusú fehérborokat is készítünk. Borászati hitvallásunknak megfelelően sötét, testes, érett tanninokban gazdag, de bársonyosan lágy, egyedi ízvilágú borokat készítünk a vidék boraira jellemző fűszerességgel, zamatgazdagsággal. Vörös boraink 1.5-2 éves ászokhordós illetve új tölgyfahordós érlelés után kerülnek palackba, ahol fajtától függően hosszú évekre elegendő potenciállal rendelkeznek.

Szent Gaál Kastély és Borház

Szent Gaál Kastély és Borház

A Szekszárd melletti Zombán található Szent Gaál Kastély és Borház 2011-ben került új tulajdonos irányítása alá. a borok új stílusa, kiemelkedő minősége Fogl János munkáját dicsérik. a borászat ültetvényei a Szekszárd körüli termőhelyen, 3 dűlőben: Baranyavölgy, Strázsa-hegy, Várdomb találhatóak. A borok az ültetvények válogatott szőlőiből, hagyományos borkészítési technológiával készülnek.
 

 

Fekete Borpince

Fekete Borpince

A Fekete család az 1960-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel. Mostanra a szekszárdi Iván-völgyben található pince körzetében megvásárolt területekkel együtt 10 hektárra nőtt a család területe. Az Iván-völgyben, a Kerék-hegyen, a Decsi-hegyen és a Nagy Mihály-völgyben található szőlőterületeink rendkívül jó adottságokkal rendelkeznek. Vörös- és fehérbort adó szőlőterületeink aránya 95-5%. Legtöbb szőlőnk a már évszázadok óta híres szekszárdi borvidék egyik kiemelkedő termőhelyén, Iván-völgyben terem. A kedvező talajösszetétel és a jó fekvés kiváló minőségű szőlő termesztését teszi lehetővé. A szőlő pedig a bor lelke.

Széchenyi 2020