Etyek-Buda

Etyek-Buda

Az egykori Budakörnyéki borvidék valaha Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalában elterülő hegy és dombvidék szőlőit foglalta magába.

Már a történelem előtti időkben is laktak ezen a vidéken. Négy fő körzetre oszlott: Szentendrei szőlők, Budai szőlők (óbudai, Sashegy környéki), Promontori szőlők, Tétényi szőlők. A szőlőtermesztés az Árpád-házi királyok alatt már virágzott, és ezen a vidéken élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Ezen a környéken sok rác telepedett le. Ennek következménye képpen a török megszállás után főleg a vörösbor előállítása volt domináns. A Buda-Sashegyi Kadarka európai hírűvé vált, amit Fekete kadarkából készítettek. A háborúk következményeként jelentősen megritkultak a szőlők. A törökök kiűzése után német szőlőművelők telepedtek le ezen a környéken. Az 1736-41. évi promontori szőlőtulajdonosok névsorában szereplő 572 névből 309 német csengésű volt. Ebből is következtethetünk a német nemzetiségűek tudatos betelepítésére. A 192 szerb név mellett csak 50 magyar név szerepelt a névsorban. A szállítási lehetőséget a Duna biztosította, így nagy pincék épültek a borok tárolására. Ezen pincék többsége még ma is működik. Promontor és környékén a XVIII. század második felében általánossá vált a szőlőtelepítés. Évről évre nőtt az állandó lakosság száma. A legszegényebb zsellér is rendelkezett valamennyi szőlővel. Főleg Promontoron és Kistétényben a század végétől kezdődően a szőlőt bérlő budai, pesti polgárok körében nagy divatja lett a pincézésnek, aminek következtében igen komoly pincekultusz alakult ki.

Változtak a borfogyasztási szokások is. 1830 körül a nagyvárosi lakosság inkább a fehérbort kereste. Arra kényszerültek a budai vidéken is, hogy egyre több fehérborszőlő-fajtát szaporítsanak. 1890-ben ezen a vidéken is nagy pusztítást végzett a filoxéra és az ültetvényeket szinte teljesen elpusztította. Elmaradt a várt siker a szőlőkultúra újbóli fellendítését illetően ami annak volt köszönhető, hogy csonthéjas gyümölcsöket is elkezdtek ültetni. A gyümölcsösök lassan kiszorították a szőlőterülteket. Hasonló utat járt be Etyek szőlőinek története is azzal a különbséggel, hogy a XIX. század közepén a korszerűsítéseknek és újításoknak köszönhetően a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek jó hírnevet szereztek maguknak. Jó minőségű fehérbort állítottak elő a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyeken. Etyek körzetében termelték a XIX. század végén a Törley család híres pezsgőinek alapanyagául szolgáló fehér borokat is.

Az egyedi ökológiai viszonyok, a talajok magas mésztartalma és a szeles fennsíkokból adódóan általában egészséges a szőlő. Ezen a borvidéken a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú bor-alapanyag terem. A szőlőtermesztés uralkodó maradt a kedvező gazdasági helyzet miatt. Területe: 1772 ha.

Nyakas Pince

Nyakas Pince

Birtokunknak a Nyakas-hegy lábánál meghúzódó kicsiny település ad otthont, amelyet nemes egyszerűséggel "Tök"-nek hívnak. Birtokunk nevét a medencét átszelő Gerecse hegység nyúlványáról a „Nyakas”-ról kapta. Szőlőterületeink az Etyek-Budai borvidék északi körzetében, Budajenő és Tök községek határában találhatóak. A Budai borvidéki körzet szőlő- és borkultúrája évszázados múlttal, gazdag hagyományokkal rendelkezik. A magas mésztartalmú, ásványi anyagokban gazdag talaj és a speciális mikroklíma egyedi ízvilágú intenzív illatú fehérborok termőhelye. A gondos szakértelemmel kialakított szőlőskertek, a szorgos emberi munka és a kíméletes kézi szüretelés biztosítja a természeti értékek megőrzését és az állandóan magas minőségű termést. Az 1997-ben alapított modern technológiával felszerelt pincészetünk Nyúlné dr. Pühra Beáta irányításával a kiváló adottságokat kihasználva díjnyertes borokat ad. Boraink kiválóságát bizonyítja, hogy a Nyakas név a hazai és nemzetközi piacon mára olyan értéket képvisel, amely a megbízhatóságot és magas minőséget tanúsítja valamennyi fogyasztónk számára. Ez irányú erőfeszítéseink sikerét mutatja, hogy 2012-ben a Nyakas márka elnyerte a legkiválóbb magyar márkákat elismerő MagyarBrands díjat.

Nyúlné dr Pühra Beáta

Cardium Borászat

Cardium Borászat

CARDIUM Borászat, Kovács Pince Tök

A Kovács Pince 22 éves múltjával a hátunk mögött 2019-ben új arculattal, Cardium márkanévvel, Monostori Balázs új borászunk által készített könnyűvonalas, illat és zamatanyagokban gazdag, üde, reduktív fehér- és roséborokkal jelentünk meg a piacon, majd. 2019-ben megkezdtük szárnyaink bontogatását a vörösborok és pezsgők készítésének világában is. Boraink alapanyagát jellemzően a borvidék szőlőtermesztőitől vásároljuk fel. Borainkat folyóborként és palackozott formában értékesítjük.

Miért is CARDIUM?

A Cardium jelentése szívkagyló. A névválasztásban a helyhez való kötődésünket, a boraink jellemző értékeit, illetve filozófiánkat jelenítettük meg.

A helyi kötődés magyarázata, hogy az egykori Pannon-tenger sekélyebb, melegebb hőmérsékletű részein – mint a Zsámbéki medence – jellemzően meszes vázú élőlények (csigák, kagylók) éltek, amelyek a tenger visszahúzódását követően keletkezett üledékben, a régiót jellemző mészkőalapkőzetben, megkövesedve jelenleg is megtalálhatóak. A vonatkozó tanulmányok szerint Tök község környezetében feltűnően magas volt a Cardium (szívkagyló) sűrűsége.

A borvidékre jellemző friss, gyümölcsös, harmonikus savháztartású borok alapja ezen a mészkőalapkőzeten kialakult magas mésztartalmú talaj.

BORÁSZATUNK HITVALLÁSA:
„Borok szívvel-lélekkel”

A PINCE

Tök település és környéke az itt talált leletek szerint már a római korban is lakott hely volt, melyet a határban található XIII. századi templomrom is alátámaszt. A legkorábbi írásos bizonyíték 1490-ből származik, mint Corvin János birtoka. 1546-ban említették, az első török összeírásban. Az idelátogatót főleg a dimbes-dombos pannontáj szépsége ragadja meg. A 324 m magas Nyakas-hegy, a Gerecse keleti nyúlványa uralja a vidéket. Tetejéről jól látható az egész medence, s a távolban kéklő Budai-hegység. Tök település szőlő- és borkultúrája évszázadok óta ismert. A szőlőhegy öreg pincéi és pincesora érdekes látnivaló ma is.

Széchenyi 2020